"Tudni illik"

A vízmérők megőrzése és kártérítési felelősség

KVSZ. 31. § (1) "A vízmérő sértetlen megőrzéséért a tulajdonos (tulajdonos: az ingatlan kezelője, valamint az ingatlan egyéb jogcímen használó is.) a felelős. A neki felróható okokból megrongálódott, vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének és hitelesítésének költségeit köteles a vállalatnak megfizetni"

KVSZ. 27. § (2) "A tulajdonos köteles a vízmérőaknát (vízmérő helyét) állandóan hozzáférhetően és tisztán tartani"

A vízmérőakna nem használható tárolásra, a vízmérő balesetmentes leolvasása céljából hágcsók vagy létra legyen beépítve. Az aknafedőlap jól záródóan legyen elhelyezve.

A vízmérő rongálódásának tekinthető minden olyan gondatlan vagy szándékos behatás, mely megváltoztatja a mérő fizikai állapotát, mérőképességét befolyásolja, vagy épp a kellő gondosság elmulasztásából származó elfagyás.

A vízmérők és házi elosztóvezetékek szerelvényeik és vízvételi helyek rendszeres ellenőrzése, illetve ezek elmulasztásának következményei

KVSZ. 27. § (1) "A tulajdonos köteles az ingatlan vízellátást szolgáló berendezéseket folyamatosan ellenőrizni és a víz elfolyását valamint az egyéb hiányosságokat haladéktalanul megszüntetni."

(2) "A tulajdonos köteles a vízmérőt folyamatosan figyelemmel kísérni, és annak rendellenes működését a vállalatnak haladéktalanul jelenteni."

(3) "Az ipari nagyfogyasztó köteles a vízmérőt naponta leolvasni, és leolvasás eredményét (mérőóra állása) az erre a célra rendszeresített naplóba beírni"

Ha nincs a házi vízellátó rendszeren vízvétel, a mérő csillagkereke nyugalmi állapotban kell legyen, nem foroghat. Régebbi típusú vízmérőknél, ha vízvétel nincs és a mérő mégis mér, illetve valamelyik mutatója, változatja helyzetét a vezetéken lévő tömítetlenségen szivároghat a víz. A hiba elhárításról, és javításról szakember közreműködésével azonnal gondoskodni kell, a felesleges vízelfolyás megelőzése érdekében.

Fagyásvédelem a vízmérőktől a vízvételi helyekig

KVSZ. 28. § (1) "Ha hőmérséklet 0°C fog alá süllyed az ingatlan házi vezetékeinek lezárásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A belső főelzáró illetőleg, a felszálló lezárásakor a vezetéket vízteleníteni kell."

Gondoskodni kell a fagyveszélyes szakaszok hőszigetelésről, arra alkalmas anyagokkal. A kis vízfogyasztású helyeken a vízmérő aknában lévő csőszakaszt és a vízmérő berendezést is hőszigetelni kell. A vízmérő akna betonfödémét az akna belső felülete felől célszerű szigetelni (hőgyapot, hungarocell).

VKSZ. 29. (1) "A vállalat jogosult az ingatlan vízellátó berendezéseit időszakosan ellenőrizni. "

A vízmérő leolvasásával egyidőben dolgozóink esetenként ellenőrzik a belső fogyasztói rendszert, ha rendellenességet tapasztalnak, írásban hívják fel fogyasztóink figyelmét a hiányosságra.

A közműcsatlakozásról, és annak használatáról

A víztermelő elhelyezésére szolgáló aknát vízzáró kivitelben és a környezetétől megfelelően kiemelve, valamint könnyű fedlappal ellátott megfelelő szilárdságú födémmel kell megépíteni az ingatlan területén. A telekhatártól 0,5 méter távolságra elhelyezkedő akna belmérete 1x1 méter, a környező terepszinttől számított belső mélysége pedig érje el az 1,3 métert.
Beton akna helyett használható műanyag vízmérőakna is melyet a vízbekötéssel egyidőben kell az előírásoknak megfélően elhelyezni.
A megrendelő által kivitelezendő telekhatáron belüli házi víz ellátó rendszer vízmérőaknába kerülő szakasza (áteresztőszelep, golyóscsap, ürítőcsap, visszacsapószelep együttes hossza) a vízmérőakna hosszanti méretének legfeljebb egyharmadát veheti igénybe.
A szennyvízelvezető rendszer (csőcsatorna és akna) csak vízzáró kivitelben készülhet, abba talajvíz beszivárgás, csapadékvíz, csapadékvíz bevezetés vagy szennyvíz kiáramlás nem történhet
Minden közműre csatlakozó, telekhatáron belüli vízellátó, illetve szennyvízelvezető rendszert nyomáspróbának kell alávetni. A csővezeték rendszer szabványban előírt anyagáról, előírás szerinti szereléséről valamint nyomáspróbájáról tulajdonos a "Felűlvizsálati jegyzőkönyvben" nyilatkozni köteles.
Ha a házi ellátórendszert a közművet üzemeltető társaság által előzetesen jóváhagyott tervek szerint elkészült, és a nyomáspróba eredménye is megfelelő, megrendelő bejelenti a közművezető helyi kirendeltségén, és kéri a bekötőcső megépítését, valamint a házi vízvezeték rendszer üzembe helyezését.
A készrejelenetéskor megbeszélt időpontban a közmű-üzemeltető megbízottja felülvizsgálja az elkészült házi ellátórendszert és jegyzőkönyvben rögzíti észrevételeit. Amennyiben a felülvizsgálat mindenben megfelelt az előzetesen jóváhagyott terveknek, a közmű helyi megbízottja a jegyzőkönyvben rögzíti, és közli a bekötővezeték megépítésének üzembe helyezésének időpontját. Sikertelen felülvizsgálat esetén, a hiányosságok pótlása után ismét készrejelentést kell tenni.
Az üzembe helyezéskor szolgáltató megbízottja gondoskodik az ingatlan vízfogyasztását mérő vízórának műanyag plombával történő ellátásáról, majd az üzembe helyezett ellátórendszer használatához írásos hozzájárulást ad.
A közműre csatlakozó telekhatáron belüli vízellátó hálózatot a házi vízellátó művel (hidrofor) illetve annak vezetékével összekötni tilos. A két vezetéket elzáró szelvény közbeiktatásával sem köthető össze.
Közcsatornába csak házi illetve szociális jellegű szennyvíz vezethető. Tilos bevezetni esővizet, állattartási tevékenységből származó szennyvizet, tűzveszélyes folyadékot, darabos hulladékot, valamint minden olyan jellegű anyagot ami közcsatorna üzemeltetését veszélyezteti.
Engedéllyel üzemeltetett saját vízellátó rendszer esetén, a felhasznált vízmennyiséget, a vízmű által jóváhagyott hitelesített vízmérővel kell mérni és csatorna díjat kell fizetni.